Az azonnali hírek forrása!

technológia - Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 21:02:42 GMT

A beavatkozás legfontosabb célja, a növekedési potenciállal rendelkező vállalatok, (kiemelten a mikro-, kis- és középvállalkozások) jövedelem termelő képességének növelése, fokozása és a piaci pozíciók javítására törekszik. A régió adottságait kihasználva továbbra is indokolt a kis- és középvállalkozások modernizációja, foglalkoztatásban betöltött szerepének erősítése és innovációs képességeinek fejlesztése. A kkv-k méretéből fakadó hátrányok és a nem megfelelő, elégtelen vállalkozói ismeretek indokolják a támogatás szükségességét elsősorban. Azonban az országos átlagnál sokkal nagyobb a vállalkozók száma a Közép-magyarországi régióban, ebből fakadóan a vállalkozások között verseny sokkal élesebb is.

A magyarországi vállalkozások jelentős hányada technológiailag elavult termelő-berendezésekkel, IKT eszközökkel és alkalmazásokkal rendelkezik. Ezen technikai színvonal javítása érdekében komplex vállalkozásfejlesztési projektek keretében ösztönzi a fejlődésképes és komoly növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások külpiaci érvényesülését, és a beszállítóvá váláshoz szükséges innovációs, adaptációs képességek erősítését célzó technológiai korszerűsítést, és a szervezetirányítási rendszerek fejlesztését. Kiemelt részét képezi az intézkedésnek a gazdaság fenntartható fejlődést és a fenntartható termelést biztosító környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célok. A megvalósítás során kiemelt figyelmet kap az elmaradott térségben megvalósuló munkahelyteremtő beruházások támogatása.

Az üzleti kapcsolatok, folyamatok elektronikus módon történő intézése néhány év múlva nem lehetőség lesz csupán, hanem minimális követelmény az információs gazdaságban. Ebből kifolyólag az intézkedés megcélozza a vállalati szervezetfejlesztésen és korszerű folyamat-menedzsment hatékonyságának növelésén túl az elektronikus kereskedelmet és szolgáltatások fejlesztését.

Fontos szempontként ki kell emelni a vállalkozások modernizálása során az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolását: a hagyományos, szén alapú energiaforrásoktól a megújuló energiaforrások felé történő elmozdulás elősegítését. Ezzel egyenértékű feladat az energiatakarékosságot és a hatékony energiafelhasználást előnyben részesítő eszközrendszerek kialakítását a kkv-knál.

Kiemelt területként kezeli az operatív program a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló beruházásokat, jelentős munkalehetőség-teremtést eredményező beruházások támogatását, ezzel is elősegítve az ezekben a térségben koncentráltan élő roma közösségek számára az elérhető munkalehetőségek számának növelését, társadalmi integrációjuk javítását.

friss hírek

innováció - Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 21:01:50 GMT

Elsősorban „A versenyképesség meghatározó tényezőinek fejlesztése” specifikus célhoz járul hozzá, azonban elősegíti a régión belüli kohézió erősítését is köszönhetően a vállalkozások fejlesztésének és a helyi üzleti környezet támogatásának, valamint a visszatérítendő pénzügyi eszközökkel történő támogatásnál szem előtt tartott preferenciarendszernek köszönhetően.

Alapvető cél továbbiakban – a versenyképesség mellett -, hogy a fenntarthatóság, a környezetvédelem figyelembevétele rendszerezetten és tudatosan bekerüljön a vállalatok és szervezetek működési, termelési döntéseibe.

A prioritástengely az alábbi beavatkozási irányok támogatásával kíván hozzájárul:

- a K+F és innováció fejlesztése, eredményeinek elterjesztése;

- a vállalkozások fejlesztése, technológiai modernizációjának ösztönzése;

- kkv-k pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésének fejlesztése;

- üzleti környezet fejlesztése;

- helyi gazdaságfejlesztés.

A prioritástengely célja:

1. A kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erősítése.

2. A vállalkozások működésének hatékonyabbá tétele, javítása, a versenyképességük fokázása érdekében.

A nagy növekedési potenciállal bíró és magas hozzáadott-értékű tevékenységek fejlesztése

friss hírek

terület fejlesztés- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 21:00:59 GMT

Magyarország versenyképességének egyértelmű alapja, hogy a területi struktúra kiegyenlítettebb és hatékonyabb legyen. A társadalmi és gazdasági kohézió – amely a regionális egyenlőtlenségek és az területileg elmaradott területek felzárkóztatását jelenti – a régiók hatékonyságának és versenyképességének fokozásával, és a foglalkoztatás bővítésével érhető el.

„A kiegyensúlyozott területi fejlődést a következők szolgálják:

- Regionális központok megerősítése, az innovációs gazdaságfejlesztési prioritást is szolgáló fejlesztési pólusok kiemelt fejlesztése, együttműködő és versenyhálózat kialakítása,

- Az emberi erőforrások fejlesztése,

- Megújuló vidék: a rurális térségek területileg integrált, fenntartható fejlesztése,

- Az elmaradott térségek komplex felzárkóztatása,

- A Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlődése,

- Turizmusfejlesztés.”

Az 5. prioritásban foglalt stratégia megvalósítása az ERFA finanszírozású konvergencia régiók operatív programjai, az alábbiak:

- Közép-dunántúli Regionális Operatív Program (KDOP),

- Nyugati-dunántúli Regionális Operatív Program (NYDOP),

- Dél-dunántúli Regionális Operatív Program (DDOP),

- Észak-magyarországi Regionális Operatív Program (EMOP),

- Észak-alföldi Regionális Operatív Program (EAOP),

- Dél-alföld Regionális Operatív Program (DAOP),

valamint a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzésű régió, azaz

[1]Pályázati technikák az EU támogatási rendszeréhez

friss hírek

komplex fejlesztés- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:59:53 GMT

A prioritás elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások (széles értelemben vett) jövedelemtermelő képességének és a piaci pozíciójának növelését, javítását célozza meg. Ennek elérése érdekében a tervezett finanszírozás magára a komplex vállalkozásfejlesztési projektre irányul, amelynek elemei a következőek lehetnek:

- technológiai fejlesztése,

- vállalati szervezetfejlesztés és humánerőforrás-fejlesztés,

- információs és kommunikációs technológiai (IKT) infrastruktúra támogatása,

- továbbá az üzleti és marketingképességek fejlesztése a cégek számára.

A prioritás a kkv-k modernizálására fókuszál, ezt úgy éri el, hogy összezárja a kkv-k és a jórészt külföldi tulajdonú nagyvállalatok közötti termelékenységi szakadékot.

Előnyben részesíti a prioritás az új technológiák és megoldások bevezetését, amelyek így csökkentik a környezet szennyezést, illetve a nyersanyag- és energiatakarékosságra, valamint azokat, a beruházásokat, amelyek az elmaradott régiókban valósulnak meg, így munkahelyeket is teremtenek egyúttal.

A prioritás célkitűzései között szerepel, a hazai kkv-szektor elektronikus kereskedelmi formálnak a növelése.

A hazai kkv-szektor versenyképességének javításához szükséges egy korszerű IKT-hálózati infrastruktúra kialakítása, a széles sávú hálózatokhoz való hozzáférés lehetősége. A fejlesztés célterületei a hátrányos helyzetű, gazdaságilag elmaradott kistelepülések; a támogatással ezen hátrányos helyzetű vidéki kistelepülések felzárkóztatását kívánja megcélozni a prioritás, a versenyképességük növelésével, továbbá az ott élő lakosság információs társadalomba való bekapcsolódásának elősegítésével.

friss hírek

Gazdaság fejlesztés- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:58:17 GMT

A program egyaránt szolgálja a tartósnövekedés mindhárom specifikus célját, azaz a versenyképesség javítását, a gazdaság bázisának szélesítését, valamint az üzleti környezet fejlesztését. Ezzel egyúttal hozzájárul a foglalkoztatás bővítésének céljához munkalehetőségek teremtésének elősegítésével, valamint a területi különbségek csökkentéséhez és a klíma rövid- illetve hosszú távú védelmének stratégiai céljaihoz is.

A megfogalmazott célok között szerepel:

- az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése,

- vállalkozások (kiemelten kkv-k, vagyis a kis- és középvállalkozói kör) jövedelemtermelő képességének erősítése,

- üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztési,

- a pénzeszközökhöz való hozzáférés fejlesztése.

Ezen célok megvalósítása elsősorban a Gazdasági Operatív Program (továbbiakban GOP) keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozásával történik.

friss hírek

GOP- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:57:25 GMT

A program fő célkitűzése a magyar gazdaság tartós növekedésének elősegítése, a produktív szektor versenyképességének erősítése révén.

A GOP specifikus célkitűzései:

- a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése,

- a vállalati kapacitások komplex fejlesztése,

- az üzleti környezet fejlesztése,

- a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése.

Prioritások:

- K+F és innováció a versenyképességért,

- a vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése,

- a modern üzleti környezet erősítése,

- pénzügyi eszközök,

- technikai segítségnyújtás.

Horizontális célkitűzések:

- esélyegyenlőségre és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó politika,

- fenntarthatósági politika,

- területi politika.

friss hírek

ÚMFT- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:56:11 GMT

Legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek megteremtése érdekében hat kiemelt területen indított el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. A fejlesztési stratégia a helyzetértékelés segítségével feltárt hiányosságok felszámolásával és a meglévő adottságok kihasználásával az ország fejlődését és nemzetközi versenyképesség erősítését szolgálja.

Átfogó célkitűzések:

1. A foglalkoztatás bővítése:

1.1. a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítás;

1.2. a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés;

1.3. a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása.

2. A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések:

- a versenyképesség növelése;

- a gazdaság bázisának szélesítése;

- az üzleti környezet fejlesztése, azon belül

§ az elérhetőség javítása;

§ a szabályozási környezet javítása, állami szolgáltatások hatékonyságának növelése.

Horizontális politika:

Kiemelt figyelmet kell fordítani a fejlesztési politika megvalósulása során két általános szempont érvényesülésére. Az ágazati és regionális programokat át kell járnia:

- a környezeti, a makrogazdasági és a társadalmi fenntarthatóság elvének, továbbá

- a területi és társadalmi összetartozás (kohézió) biztosításának.

Prioritások:

A fentebb említett célok elérése érdekében hat terültre összpontosulnak a fejlesztési erőfeszítések:

gazdaságfejlesztés,
közlekedésfejlesztés,
társadalom megújulása,
környezeti és energetikai fejlesztés,
területfejlesztés,
államreform.

A prioritások elemei természetesen összefüggnek és kölcsönösen hatnak egymásra. Tartalmuk meghatározásakor a nagy társadalmi kérdések megoldására, a közigazgatás átfogó reformjából fakadó feladatokra koncentráltak. E társadalmi kérdések integrált megközelítést igényelnek. Megoldásukra több operatív programban is megjelenő ún. zászlóshajó projekteket dolgoztak ki, amelyek választ adnak Magyarország társadalmának legfontosabb gondjaira. A megvalósítás, végrehajtás során a fejlesztéspolitika eszközei kiegészülnek majd a kormányzat más eszközeivel is.

friss hírek

NFT - Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:55:35 GMT

Elkészítését az (EK) 1260/1999 számú tanácsi rendelet írja elő. Célkitűzésenként kell elkészíteni a fejlesztési tervet, a megfelelő fejlesztési prioritások meghatározásával egyetemben. Magyarország a közösségi regionális politika 1. célkitűzésének megfelelően a fejlesztési prioritásokat országos szinten Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) elkészítésével határozta meg. Az NFT a 2004 és 2006 közötti időszak állami fejlesztéspolitikájának meghatározó alapköve, mivel fejlesztési célok teljes körét magában foglalja, azok finanszírozás formájától és annak forrásától függetlenül. Az NFT integrált beruházási program és gazdasági-társadalmi fejlesztési stratégia is egyben, amely ágazati, vagy regionális operatív programra, azon belül pedig intézkedésekre bontható.

Az NFT elkészítésének hazai eljárása kormányjóváhagyással zárult le 2003. március 26-án. Ezután a Tervet eljutatták az Európai Bizottságnak, azzal, hogy az NFT szolgál a tárgyalás alapjául a Magyarország számára nyújtandó közösségi támogatás kapcsán.

Az Európai Bizottság első körben megvizsgálta a Tervet, hogy megfelel-e a közösségi regionális politikát szabályzó közösségi jogi normáknak. Az Európai Bizottság kedvező állásfoglalását követően megkezdődött a tárgyalás a Közösségi Támogatási Keretről az Európai Bizottság és a kormány között az irányító hatóságok bevonásával 2003. júliusában. Az NFT benyújtásával egy időben az öt operatív program is elkészültek, amelyeket az Európai Bizottság szintén jóváhagyott.

friss hírek

NSRK- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:55:05 GMT

A jelenlegi Nemzeti Fejlesztési Terv és Közösségi Támogatási Keret helyét a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) váltja fel. Mindazonáltal a jelenlegi szabályzástól eltérően az NSRK nem lesz a KTK-hoz hasonló menedzsment eszköz, és a támogatás mértékétől függetlenül minden tagállamnak kötelező lesz elkészítenie. Célja, hogy biztosítsa az alapok és a Kohéziós Stratégiai Iránymutatásokkal, valamint a nemzeti reformprogramokkal összhangban kerülnek felhasználásra. Tartalmaznia kell egy rövid stratégiai leírást és programozást előkészítő referenciákat és a kohéziós politika végrehajtásának koordinációjára vonatkozó rendelkezéseket.

2006 novemberében és decemberében a magyar kormány hivatalosan benyújtotta az NSRK-t Brüsszelben, amelynek az Új Magyarország Fejlesztési Terv címet adta (azaz a második Nemzeti Fejlesztési Tervet), és az operatív programokat, melyeket az EU Bizottsága hivatalosan is befogadott. Ennek köszönhetően lehetővé vált, hogy hazánk megkezdje a strukturális alapok és a kohéziós alap 2007 és 2013 közötti időszakra jutó támogatásainak felhasználásáról a tárgyalásokat.

friss hírek

támogatásra jogosultak köre- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:54:01 GMT

- Először az EU a 10 új tagállam számára szánt támogatás teljes összegének Magyarországra jutó arányára (12,2%) tett javaslatot. Ezt a Magyar Köztársaság Kormánya a támogatási összeg megismeréséig csak feltételesen fogadta el. A csatlakozási tárgyalások záró szakaszában alku eredményeképpen született meg a tagjelölteknek szánt strukturális és kohéziós támogatás összegszerű eredménye.

Hazánk esetében a Strukturális Alapból a közösségi költségvetés 2004 és 2006 között 1995 millió euró összegben vállal kötelezettséget. A Kohéziós Alap támogatásával - amely 1124 millió euró – együtt összesen 3119 millió euró uniós támogatással együtt Magyarország 2004 és 2006 között időszakra vállalt kötelezettséget.

- Az eljárás második szakaszában a felhasználni kívánt támogatás kereteit és a programok prioritásait rögzítő dokumentumok összeállítása következett. Erre két eljárási forma alkalmazható, a háromlépcsős és az egyszerűsített programozás. Magyarországon a Támogatási Keret (Community Support Framework) elfogadásával záruló háromlépcsős eljárás került alkalmazásra, így a dolgozatban ez kerül bemutatásra.

friss hírek

Kohéziós Alap- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:53:13 GMT

Létrehozásáról a maastrichti szerződés rendelkezett, amely előírta, hogy 1993. december 31-éig kell létre hozni a Kohéziós Alapot.

Működése az Európai Unió regionális politikájának része. Elnevezése azonban félreértésre adhat okot, ugyanis nem szolgálja széles értelemben vett társadalmi és gazdasági kohézió fogalmát: a Kohéziós Alap két meghatározott szektor fejlesztését célozza meg, vagyis a közlekedési és a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztését. Az Alap tehát elsősorban a szektorfejlesztési támogatást nyújt, vagyis alapvetően a strukturális politika céljainak megfelelő jellegű támogatást nyújt. Áttételesen szolgálja a Közösség kohéziójának erősítését, támogatja a regionális politika céljait. Támogatásait azonban még sem régiók kapják, hanem a tagállami szinten meghatározott projektek, amelyek a közlekedés és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztését célozzák. A közlekedési infrastruktúra fejlesztés kedvezményezettje általában az állam, vagy állami vállalkozások (pl. MÁV), addig a víz-, levegő- és a talajminőség javítását, megóvását szolgáló projektek támogatását az önkormányzatok, vagy önkormányzati érdekeltségű közüzemi vállalkozások élvezhetik.

friss hírek

Európai Beruházási Bank- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:52:38 GMT

A Római Szerződés hívta életre. Tulajdonosai az EU tagállamai, Igazgatótanácsának tagjai pedig a tagállamok pénzügyminiszterei. Nagyfokú önállósággal nyújt hiteleket különféle infrastruktúra-fejlesztési programhoz, vállalkozások által igénybe vehető finanszírozási keretekhez, vagy közvetlenül termelő, szolgáltató vállalatok számára. Olyan hiteleket is nyújt, amelyet egy klasszikus kereskedelmi bank nagy valószínűséggel nem finanszírozna meg. Gyakran nyújt segítséget a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap által finanszírozott projektek társfinanszírozásában.

Az önkormányzatok szemszögéből érdeklődésre adhat okot a Bank infrastruktúra finanszírozó szerepe, azonban mégis csak a nagyobb önkormányzatok esetében jelenik meg olyan projekt, amely keretében lehetőség van e támogatás igénybe vételére. Általában az ilyen jellegű projekt esetében a pénzügyminiszter a szerződő fél és a Bank a projekt költségeinek általában 50%-ánál nem nagyobb hányadára nyújt finanszírozást.

Nincsen szabványos projekt benyújtási eljárás, nincsen jelentkezési vagy pályázati adatlap.

friss hírek

EMOGA- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:51:58 GMT

Az integrációs fejlődés viszonylag kezdeti szakaszában alakult meg. A Római Szerződés 39.cikkében megfogalmazott közös mezőgazdasági politikájának finanszírozása okán hozták létre 1962-ben.

Forrásaiból elsősorban az elmaradott régiók agrárvonatkozású fejlesztési programjai, illetve a vidékfejlesztés és a mezőgazdasági politika reformját szolgáló intézkedések részesülnek. Az elérni kívánt cél a mezőgazdasági struktúra átalakítása, termékszerkezet-váltás finanszírozása stb. szerepel.

friss hírek

ESZA- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:51:24 GMT

A Strukturális Alapok közül elsőként jött létre. Eredeti célkitűzéseit több alkalommal is módosították. Jelenlegi célkitűzései közé a munkanélküliség elleni küzdelem, az emberi erőforrások fejlesztése, a foglalkoztatással összefüggő szociálpolitikai intézkedések, a magas szintű foglalkoztatás elérése, a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítása, a fenntartható fejlődés és a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése tartozik.

Működése során a tagállami foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai intézkedések, megvalósítását segíti elő, azokat egészíti ki.

friss hírek

ERFA- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:51:02 GMT

A négy Strukturális Alap közül az ERFA a közösségi regionális politika megvalósulásának legfontosabb pénzügyi eszköze, a legtöbb regionális fejlesztést itt finanszírozzák, s a nyújtott támogatások volumenének közel felét biztosítja. Létrehozásáról 1972-ben döntöttek és 1975-ben megkezdte a működését. Főcélkitűzései közé tartozik például a társadalmi és gazdasági kohézió előmozdítása, regionális különbségek felszámolása, és a fenntartható fejlődés.

friss hírek

strukturális alapok- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:50:30 GMT

A regionális politika megvalósulásának fő forrásait az 1988-as reform óta a strukturális politika eszközei, vagyis az ún. strukturális alapok alkotják. Ezek:

- az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA),

- az Európai Szociális Alap (ESZA),

- az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA),

- a Halászati Orientációs Finanszírozási Eszköz (HOFE).

Ezek az alapok nem közvetlenül pályázhatók, nem tesznek közzé pályázati felhívásokat, csupán pénzügyi eszközök, amelyek az operatív programokban megfogalmazott fejlesztési programok finanszírozásához nyújtanak támogatást. Innen a pénzforrások a tagállamok által kijelölt központi pénzügyi hatóságaihoz kerülnek; az Unió által folyósított összegek terhére kerülnek kiírásra a hazai hatóságok a különböző pályázatai. A pénzösszegek kezeléséért a felelős kormányhivatalt hívják közreműködő szervezetnek. Magyarországon ezt a feladatot a Pénzügyminisztérium látja el. Az 1. célkitűzésben valamennyi Strukturális Alap részt vesz.

friss hírek

addicionalitás- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:49:49 GMT

Az EU által nyújtott források csupán pótlólagos, kiegészítő jellegű lehet, a program finanszírozásában a nemzeti kormánynak, a regionális és helyi önkormányzatnak, továbbá a magán szektornak is részt kell vállalni.

Különbséget kell tenni e két fogalom között, az addicionalitás mint alapelv, és a társfinanszírozás mint finanszírozási forma között.

Az addicionalitás mindig együtt jár társfinanszírozással, azonban két a fogalom mégis különbözik egymástól. A társfinanszírozás rendkívül széles meghatározás, amely azt jelenti, hogy kettő vagy több finanszírozó egymás forrásait kiegészítve működik együtt. Az addicionaltás viszont az jelenti, hogy a közösségi támogatás egy konkrétan megjelölt fejlesztési feladat érdekében meglévő tagállami költségvetési szerepvállalást egészít ki, hogy ezzel lerövidíthesse a fejlesztési feladat időtartamát horizontálisan, vagy éppenséggel egy fennálló finanszírozási hiány áthidalásához nyújtson segítséget.

friss hírek

partnerség- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:49:16 GMT

Vertikálisan a programok előkészítésében, a döntésekben és a megvalósításban megosztja a felelősséget az Európai Unió Bizottsága, nemzeti kormányok és a helyi szervek között, horizontálisan pedig előírja a gazdasági és társadalmi partnerek bevonását

friss hírek

koncentráció- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:48:46 GMT

A koncentráció alapelve szerint, a regionális politika eszközeinek hatékony felhasználása érdekében csak a pontosan meghatározott célkitűzések megvalósítására szabad csak összpontosítani a rendelkezésre álló forrásokat.

2000-2006 között az Unió három célkitűzést fogalmazott meg. Ezek a következők:

1. célkitűzés: a fejlődésben elmaradott régiók támogatása;

2. célkitűzés: a strukturális nehézségekkel küzdő területek segítése;

3. célkitűzés: emberi erőforrás-fejlesztés támogatása.

Magyarország esetében mind a hét régió az 1. célkitűzésbe lett besorolva, ezt a Közösséghez való csatlakozásunkkor határozták meg a rendelkezésre álló legutolsó (1997-1999) három év egy főre jutó GDP adatainak átlagát összevették a korábban csatlakozott tizenöt tagállam hasonló időszakában mért egy főre jutó jövedelmének átlagával.

Ennek oka, hogy egyik régió sem érte Magyarországon a tizenötök egy főre jutó GDP-jének 75%át. Jelentősége azonban óriási, mivel hazánk részesülhet a legjelentősebb összegű fejlesztési támogatásból. Másrészt valamennyi Strukturális Alap támogatását igénybe veheti Magyarország a besorolás révén, így az önkormányzati fejlesztési szükségleteket is kielégítheti a magyarországi régiók jogosultsága. Ez a besorolás egészen 2006. december 31-is maradt érvényben. 2007-től a regionális politika elvei alapján történt a kedvezményezett státusz újra meghatározása.

friss hírek

Nuts 2- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:48:14 GMT

Az Unió által nyújtott támogatások befogadásához szükség volt a regionális építkezés első lépcsőjeként a NUTS 2 szintnek megfelelően a régiók esetében életre hívni a regionális területfejlesztési tanácsokat. A következő lépcsőfokot a regionális szintű operatív intézményrendszer kialakítása jelentette. A regionális fejlesztési ügynökségek a 1996.évi XXI. törvény 1999. évi módosítását követően jöttek létre, hogy segítség a regionális fejlesztési tanácsok működés. A regionális fejlesztési ügynökségek tulajdonképpen a Phare program végreható ügynökségeiként működtek kezdetben, így hasznos tapasztalatokra tehettek szert - mondhatni a kezdőktől regionális fejlesztési ügynökségi fejlesztési ügynökségi feladatokat láttak el. 1999 végére jöttek létre mind a hét régióban megalakultak a regionális fejlesztési ügynökségek.

A regionális fejlődésében a következő mérföldkövet a hagyományos pozíciókkal bíró megyei szint jelenteti, amely megfelel a közösségi politika NUTS 3 szintjének. Létrejöttek a megyei területfejlesztési tanácsok. Szerep vállaluk a regionális politika megvalósításában csekély, ennek oka NUTS 2 szintű régiók jelentik.

A hazánkban a mikroszintet a kistérségi önkormányzati területfejlesztési társulások alkotják. A regionális politikában, a regionális hierarchia felső és középső szintje alapvetően a tervezésben és a végrehajtásban, a pályázatok kiírásában kaphat kiemelt szerepet, addig az alsóbb szintek általában a végső a kedvezményezettek, a pályázók szerepébe kerülhetnek.

friss hírek

magyar regionalitás- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:47:28 GMT

A Magyarország regionális politikájának kialakításának első lépése a Területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI törvény meg alkotása volt. A törvény meg alkotása révén elmozdulás jelentett a decentralizáció felé. A törvény nem szüntette meg a kormányzati felelősséget, éppen ezért életre hívta az Országos Területfejlesztési Tanácsot.

A 1996. évi XXI törvény megteremtette a NUTS 2 szintű régiók létrehozásának jogi kereteit. A törvény megalkotásánál ez volt a legfontosabb szempont. Bár a törvény nem hozott létre nevesített NUTS 2 régiókat, azonban mégis a törvény erejének köszönhetően bevezetésre került a tervezési-statisztikai régió és a fejlesztési régió kategóriák, és ennek köszönhetően lehetőséget teremtette a megyék regionális szerveződésére.

Az 1998-ban meghatározásra kerültek a Magyarországon a hét NUTS 2 szintű régiók, amelyek egyúttal mint tervezés-statisztikai régiók a regionális fejlesztéspolitika alanyaivá is váltak. Ezek:

- Nyugat-dunántúli régió,

- Közép-dunántúli régió

- Dél-dunántúli régió,

- Közép-magyarországi régió

- Észak-magyarországi régió,

- Észak-alföldi régió,

- Dél-alföldi régió.

A NUTS rendszer elsődleges szerepe a területfejlesztési folyamatok szempontjából fontos, mert az uniós pályázati kiírás az egyes NUTS szintekre irányulnak. Az unió számára nem meghatározó, hogy mely szinten, illetve szinteken van közigazgatási egység, viszont a már meglévő közigazgatási egységet a NUTS szintjére az előírásoknak megfelelően kell beilleszteni.

friss hírek

NUTS alkamazása- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:46:41 GMT

A szabályozás értelmében, a tagállamokon belül meglévő közigazgatási egységek képezik a területi egységek meghatározásra felhasznált első ismérvet.

Nincsen olyan tagállam, amelyben a mind három szinten lenne NUTS szinten lenne közigazgatási egység, ebből adódóan a szabályzás lehetővé teszi, hogy a NUTS szintet megfelelő számú, egymással határos, meglévő kisebb közigazgatási egység összevonásával kell képezni. Az összevonás eredménye képen új közigazgatási egység nem jön létre, viszont figyelembe kell venni a földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy környezeti körülményeket. A rendelet kimondja, hogy az így meghatározott összevont egységek nem számítanak közigazgatási egységnek, azonban mégis meg kell hogy feleljenek a rendeletben megjelölt népesség-küszöbértéknek.

friss hírek

NUTS rendszer- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:46:11 GMT

A Bizottság és az EROSTAT az 1970-es években alakított ki egy nagyság szerinti területi osztályzási rendszert –NUTS-ot (Nomenclature des Unites Territoriales Statistiques) azért, hogy összehasonlíthatóvá váljanak egymással a tagországok regionális gazdasági egységeinek teljesítménye. A NUTS rendszer öt fokozatból (három regionális, két helyi szint) áll. A statisztikai rendszer egyre szélesebb elfogást nyert.

A NUTS rendszert használják az európai regionális politikában és a végrehajtás számtalan területén is:

Sokáig a NUTS-besorolásnak nem volt jogi szabályozási alapja. Azonban szükség volt az egy olyan rendszerre, amely meg tudja oldani a tagállamok statisztikai hivatalai és a Közösség szervei közötti vitákat, valamint az új tagállamok számára egy követhető területi lehatárolási szisztémát nyújt a megfelelő kijelölésre. Ezek miatt kezdeményezte végül az Európai Bizottság egy jogi szabályzás kezdeményezését, amely végül közös Európai Parlament és Tanácsi rendeletként került kihirdetésre 2003. május 26-án.

friss hírek

Gazdasági koézió- Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:45:44 GMT

A regionális politika az Európai Unió egyik közösségi politikája, amely a Közösség belső fejlesztési politikájának is tekinthető. A regionális szerteágazó módon szolgálja a közösségi alapelveket – egységes belső piac létrehozása, kiegyensúlyozott és harmonikus gazdasági fejlődés, munkalehetőségek és társadalmi gondoskodás biztosítása, a nők és férfiak esélyegyenlőség, a fenntartható növekedés, a gazdasági konvergencia, a környezet védelme, az életminőség javítása, valamint a tagállamok közötti kohézió és szolidaritás erősítése.

A gazdasági és társadalmi kohéziós politika jelentése, hogy a fejlesztési célkitűzések, felzárkóztatási intézkedések, és eljárások. Mindezek a fejlesztések az Európai Unió egészének, teljes közösségének fejlődését szolgálják. A kohéziós politika megvalósulása a társadalmi-gazdasági vagy földrajzi szempontok alapján történik, ahol beazonosítható régiók, térségek összehangolt gazdasági politikai fejlesztésére kerül sor. A fejlődésben számszerűsíthető jellemzőik alapján az Európai Uniós átlagtól elmaradó területek, illetve régiók előnyben részesített támogatásával a Közösségen belüli jólét elősegítése, növelése a cél. Mindebben a strukturális politika eszközei kiemelt szerepet játszanak.

A strukturális politika a tagállamok régióinak, gazdasági szektorainak, illetve társadalmi csoportjainak integrációját veszélyeztető szerkezeti problémák megszüntetését célozza meg.

A Közösségen a belül a strukturális politika megvalósulásának fő színterét a régiók jelentik. Az előforduló szerkezeti problémákat a strukturális alapok eszközrendszere révén igyekeznek regionális szinten kezelni, megoldani. Az Európai Unió gyakorlatában a strukturális politika a regionális politika kiszolgálója, vagyis ez azt jelenti, hogy a regionális politika célkitűzéseit strukturális alapok segítségével finanszírozott intézkedésekkel kezelik.

A regionális politika számszerűsíthető gazdasági jellemzők alapján kimutatja a tartós regionális elmaradottságát, továbbá ezen eredmények, jellemzők csökkentésére vagy megszüntetésére irányul.

friss hírek

Agrár és videék - Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:44:55 GMT

A 2007-2013-as EU költségvetésnek köszönhetően Magyarország az agrár- és vidékfejlesztés tekintetében nagy lehetőségek előtt áll, mivel közel 5 Milliárd euró forrás felhasználására jogosult. Ezen összeg teljes mértékben a magyar mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére fordítható. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv alapozza meg a következő 7 évben beérkező uniós források hatékony és eredményes felhasználását, a magyar agrárium számára a legkedvezőbb módon.

friss hírek

EU célja - Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:44:28 GMT

Az Európai Unió céljainak megvalósításához közös célkitűzésekre, ezen belül pedig közös politika kialakítására van szükség, és meg kell osztani annak költségeit. A közösségi költségvetés finanszírozása – hasonlóan az államok költségvetéséhez – jövedelemátcsoportosítás jelent, azonban ebben az esetben a tagállamok szintjéről nemzetek feletti szintre.

Az EU pénzügyi perspektívái:

- Delors I (1988-1992),

- Delors II (1993-1999),

- Agenda 2000 (2000-2006),

- Közösség negyedik pénzügyi perspektívája (2007-2013)

A 2007-2013-as keretköltségvetésben már nem az Agrárpolitika szerepel az első helyen a kiadások listáján, hanem a versenyképesség javítása érdekében tett intézkedések foglalják azt. Lényeges fordulatnak nevezhető tartalmi szempontból is, hogy a fenntartható fejlődés keretében helyezték el a kohéziós politikát.

friss hírek

EU költségvetése - Friss Hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:44:00 GMT

Az EU költségvetésének legnagyobb kedvezményezettje a mai napig is a Közös Agrárpolitika, mindazon által a regionális politikára fordított kiadások 1975-től folyamatosan a második helyen szerepelnek a közös költségvetésben. A regionális politika előtérbe kerülése révén megtörte az agrárpolitika hegemóniáját, a korábbi 80%-os részesedését lecsökkentette majdnem 40%-ra, ezzel átcsoportosítva e tételek jelentős részét a bővülő regionális támogatások javára. Ennek közel sem csak a Közösségek horizontális bővülése, így a fejlettségbeli különbségek fokozódása az oka, hanem agrárpolitika vitatott helyzete, ezen belül a vidékfejlesztési politika erősödése, vagy éppen a regionális politika keretében jobban megvalósítható hatékonyabb, eredményesebb forrásallokáció.

friss hírek

Célok - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:36:46 GMT

Az immáron már 12 tagállamot számláló gazdasági közösségben megmutatkoztak a regionális politika szükségességének jelei, ez annak köszönhető, hogy újonnan csatlakozó tagállamok nem csak a Közösségen belüli fejlettségi különbségek fokozódtak, hanem a gazdasági szerkezetváltás miatt válsággal küzdő régiók száma is növekedett (ekkorra datálható a gazdaság szerkezetátalakulása, melyet a mezőgazdaság jelentőségének csökkenése, a hagyományos iparágak veszteséges termelése fémjelez). A Bizottság 1969-es regionális politikai javaslatában megfogalmazottak – amely szerint a regionális fejlődési nehézségek elhanyagolása negatívan hat a többi részpolitikai cél eredményességére – egyre több teret nyertek maguknak gyakorlati értelmezésben is. A tagállamok felismerték azon tényt, hogy a gazdasági és monetáris unió megvalósulásának legfontosabb előfeltétele az egységes piac megléte, azonban ezen célkitűzés megvalósításához foglalkozni kell a fejletlen és a válsággal küzdő régiók támogatásával. Más célok is megvalósulásához is hozzájárult a gazdasági és társadalmi kohézió életre hívása, úgy, mint a foglalkoztatottság fejlesztése, a környezet védelme és javítása, az egyenlőtlenségek felszámolása és az esélyegyenlőség elősegítése.

Friss hírek

EGK - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:33:37 GMT

Az EU támogatáspolitikája által kedvezményezett területek kezdetben a közös szénbányászati politika, a vas- és acélipar, az agrárszektor és az atomenergetikai kutatások voltak. Ezen ágazatok elhatárolták a közösségi versenykorlátozási szabályzás alól, ezentúl azonban szabadpiaci mechanizmusok működését kívánták döntően érvényesíteni. A támogatáspolitika ez irányú megközelítése illeszkedett az ötvenes, hatvanas évekre jellemző talpraállást segítő, gazdaságélénkítő nyugat-európai folyamatokhoz, és egyben kifejezte az újonnan megalakult integrációs szervezet kezdeti korlátolt intervenciós hatáskörét. A hetvenes, nyolcvanas évekre az EGK több új tagállammal is kiegészült, amely jelentős mértékű változást eredményezett nem csak mennyiségi, hanem minőségi terülten is az Európai Uniós támogatáspolitikájában.

Friss hírek

Támogatáspolitika - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:32:48 GMT

Az Európai Közösségek támogatáspolitikája egy belső szerves fejlődés eredménye hívta életre. Mindezt a folyamatos megújulás és átalakulás jellemzi mind a mai napig, amely nemcsak szemléletbeli változások, hanem mind ezzel szoros összefüggésben a gazdasági, politikai, társadalmi viszonyokhoz való alkalmazkodás következményei is. Az integrációs szervezet mind belső adottságai, mind pedig külső körülményei is változtak a csatlakozások és a külpolitika színterén események következtében.

Friss hírek

Önkormányzat - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:32:17 GMT

Az önkormányzatok szerep vállalása egészen egyedi formát tölt be. Egyrészt azért mert az EU által nyújtott támogatások alanyai pályázóként jelennek meg az uniós támogatási mechanizmusban, másrészt pedig azért, mert általuk folyósított támogatásokra úgyszintén kiterjed a közösségi támogatás-felügyelet.

Az Európai Unió támogatáspolitikája 3 lényeges területre osztható fel, ezek az alábbiak:

- Agrárpolitika;

- Vidékfejlesztési politika;

- Regionális politika.

Friss hírek

Támogatás politika - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:31:49 GMT

Támogatáspolitika alatt az Európai Unió és a tagállamok által nyújtott támogatásokkal kapcsolatban kialakult jogpolitikai elvek, szabályok koherens rendszerét értjük. Magyarországon a támogatás politika sokkal tágabb fogalomkört fed le a fejlesztéspolitika, amely az Unióból érkező forrásokon kívül a magyarországi fejlesztéseket is magában foglalja.

Az Európai Unió támogatáspolitikáján belül fontos elkülönítenünk az EU által közvetlenül, valamint közvetve nyújtott támogatásokat. A közvetlen közösségi támogatások nagymértékben hozzájárultak a csatlakozni kívánó országok gazdasági fejlődéséhez is, ám mindezek ellenére nem kaptak akkora hangsúlyt. A köztudatban ismertebbé vált közösségi közvetett támogatások megkülönböztető ismérve a közvetlen támogatásokkal szemben azonban az, hogy ezek nem közvetlenül az EU intézményein keresztül folyósítják, hanem a tagállamok közigazgatási szerveinek közreműködésével. A támogatás alanyai a két támogatási formánál eltérőek, ezért a közösségi és a nemzeti jog alkalmazhatósága is ezek szerint eltér. A közvetlen támogatások esetében a jogviszony az Unió és a kedvezményben részesülő között közvetlenül jön létre, és a jogviszonyra teljes egészében a közösségi jog az irányadó. Ellenben a közvetlen támogatásoknál a kedvezményezett mellet a másik oldalon az EU helyét valamely tagállam foglalja el, így a közvetett támogatásoknál a tagállamok nemzeti joga az eljárásjog területén meghatározó.

Friss hírek

Az eu - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:31:07 GMT

A világunk mozgatórugója egészen a nagy gazdasági világválságig a globalizáció volt, amely mindenkit és minden országot érintett. Ezekben az időkben nagyobb szüksége van a vállalatoknak, mint eddig a különféle támogatási lehetőségekre annak érdekében, hogy megtarthassák piacvezető pozíciójukat, hogy ne veszítsék el jól képzett dolgozóikat, akik minden megtesznek a cég sikeréért. Ebben nyújtanak segítségek számukra az Európai Unió által folyósított támogatások, amelyek külön féle rendeltetésük réven szerteágazó módon lehetnek a Magyarországon tevékenykedő cégek segítségére.

Friss hírek

Az alkotmány paragrafusai - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:29:28 GMT

Az Alkotmány lefektette gondolatok közül sok már nagyon régi és közismert volt. Sok, az amerikai republikánusok irodalmából származott, illetve a 13 állam tapasztalataiból, illetve a vegyes kormányzat brit tapasztalataiból. A legfontosabb európai hatás Montesquieu-é volt, aki arról írt, hogy a zsarnokság kialakulását csak egymást ellenőrző erők egyensúlya tudja megelőzni. Az alkotmány John Locke hatását is tükrözi. A törvényes eljáráshoz való jog az alkotmányban az 1215-ös Magna Charta közjogi hagyományát követi.

1913 A Kongresszusnak jogában áll bármilyen eredetű jövedelemre jövedelemadót kivetni és azt behajtani, anélkül, hogy azt az államok között arányosan felosztanák, tekintet nélkül népszámlálás vagy számbavétel adataira.

1. § Az Egyesült Államok Szenátusába államonként két szenátort kell választani, akiket az illető állam népe hat évre választ; minden szenátornak egy szavazata lesz. A választóknak minden államban meg kell felelni azoknak a kívánalmaknak, melyek a legnépesebb állami törvényhozó testület megválasztásához szükségesek.

2. § Ha a Szenátusban bármely állam képviseletében üresedés áll elő, a kérdéses állam legfőbb végrehajtó hatósága az üresedés betöltésére választásokat ír ki, feltéve, hogy az egyes államok törvényhozása felhatalmazhatja az állam vezetőjét átmeneti kinevezések megtételére, míg a nép a törvényhozás irányítása szerint választással be nem tölti a megüresedett helyeket.

3. § Ez az alkotmánymódosítás hatályba lépése előtt nem befolyásolhatja egyetlen szenátormegválasztását vagy hivatali idejét sem.

1. § E cikkely ratifikálása után egy évvel az Egyesült Államokban és a fennhatósága alá eső területeken a szeszes italok gyártása, eladása vagy szállítása, importja vagy exportja fogyasztási célból ezennel tilos.

2. § Ezt a cikkelyt a Kongresszus és az államok törvényalkotása útján fogják érvényre juttatni.

3. § Az Alkotmány előírása szerint ez a cikkely addig nem lép életbe, míg az államok törvényhozása alkotmánymódosításként azt nem ratifikálta, és ennek hét éven belül meg kell

történnie az után, hogy azt a Kongresszus az államoknak benyújtotta.

1920

1. § Az Egyesült Államok állampolgárainak szavazati jogát nemre való hivatkozással sem az

Egyesült Államok, sem annak valamelyik állama nem korlátozhatja vagy tagadhatja meg.

2. § Ezt a cikkelyt a Kongresszus törvényalkotás útján fogja érvényre juttatni.

1933

1. § Az elnök és az alelnök hivatali ideje január 20-án, a szenátoroké és képviselőké január 3-án déli 12 órakor jár le, abban az évben, amikor e cikkely ratifikálása nélkül különben lejárna; az őket hivatalban követők hivatali ideje ekkor kezdődik.

2. § a Kongresszusnak évenként legalább egyszer, január 3-án déli 12 órai kezdettel össze kell ülnie, hacsak törvény útján más napot nem jelölnek ki.

3. § Ha a megválasztott elnök hivatali idejének megjelölt kezdetére meghalna, a megválasztott

Elnökhelyettes lesz az elnök. Ha erre az időre nem választották volna meg az elnököt, vagy a

Megválasztott elnök valamilyen ok miatt nem töltheti be hivatalát. A megválasztott elnökhelyettes látja el az elnöki jogkört mindaddig, míg az elnök hivatalba nem léphet; ha valamilyen okból sem a megválasztott elnök, sem a megválasztott alelnök nem veheti át a hivatalát, a Kongresszus törvény útján rendelkezhet az elnöki hivatal ideiglenes betöltéséről, vagy meghatározhatja azt a módot, mellyel az elnöki hivatalt, ellátó személyt megválasztják, amíg az elnök vagy az elnökhelyettes hivatalba nem léphet.

4. § Amikor az elnök illetve elnökhelyettes megválasztásának joga a Képviselőházra illetve a

Szenátusra száll, a Kongresszus törvény útján rendelkezhet, ha a Képviselőház által elnöknek,

Illetve a Szenátus által elnökhelyettesnek megválasztható személyek közül bármelyik meghalna.

5. § Az első és a második bekezdés október 15-én, e cikkely ratifikálását követően lép életbe.

6. § Ez a cikkely hatálytalanná válik, hacsak az államok háromnegyedének törvényhozása a

benyújtástól számított hét éven belül alkotmánymódosításként nem ratifikálja.

1933 1. § Az Egyesült Államok Alkotmányának 18. cikkelyét ezennel hatályon kívül helyezik.

2. § Tilos a szeszesitalok szállítása vagy bevitele valamely államba vagy tartományba, illetve tilos az Egyesült Államok birtokában tartani belföldi szállítás vagy felhasználás céljából, ha ezzel a helyi törvényeket megsértik.

3. § Ez a cikkely mindaddig nem lép hatályba, míg az államok konvenciói alkotmánymódosításként

a benyújtástól számított hét éven belül az Alkotmány előírásainak megfelelően nem ratifikálják.

1951 1. § Egyetlen személy sem választható meg az elnöki hivatalra több mint kétszer, és egyetlen olyan személy sem választható meg egynél több esetben, aki már egyszer azt betöltötte, illetve két évnél hosszabb ideig valaki más helyett elnöki jogkörrel rendelkezett. Ez a cikkely azonban egyetlen olyan személyre sem vonatkozhat, aki az elnöki hivatalt éppen akkor töltötte be, amikor a Kongresszus erre vonatkozó javaslatát megtette, és hatályba lépésekor nem akadályozhatja meg, hogy az elnöki hivatalt vagy az elnök jogkörét az erre máskülönben jogosult személy átvegye, illetve a már átvett hivatalt hivatali idejének végéig megtartsa.

2. § Ez a cikkely addig nem lép hatályba, amíg az államok háromnegyedének törvényhozása

Alkotmány módosításként hét éven belül nem ratifikálta attól számítva, hogy a Kongresszus azt az államoknak benyújtotta.

1961 1. § Az Egyesült Államok kormányának székhelyéül kijelölt Kerület a Kongresszus irányítása mellett a következőképpen jelöl. Az elnököt és elnökhelyettest választó elektorok számának meg kell egyeznie a Kerületet a Kongresszusban képviselő szenátorok és képviselők számával. Amelyre a Kerület államként jogosult lenne, ez azonban soha nem lehet több, mint a legkisebb népességű államot megillető létszám; az államok által kinevezett elektorokon felül ezek további elektori létszámot jelentenek, azonban az elnök és elnökhelyettes-választás esetén állam által kinevezett elektoroknak tekintendők; az elektoroknak a Kerületben kell összegyűlniük a 12. cikkelyben meghatározott feladataik ellátására.

2. § a Kongresszus ezt a cikkelyt törvényalkotás útján fogja érvényre juttatni.

1964 1. § Az Egyesült Államok állampolgárainak elnököt vagy elnökhelyettest választó elektorokra, illetve a Kongresszusba küldött szenátorokra és képviselőkre vonatkozó szavazati jogát sem az Egyesült Államok, sem annak egyik állama nem vonhatja, meg vagy korlátozhatja a szavazati adó vagy más adókötelezettség elmulasztására való hivatkozással.

2. § Ezt a cikkelyt a Kongresszus törvényalkotás útján fogja érvényre juttatni.

1967 1. § Abban az esetben, ha az elnököt elmozdítják hivatalából, elhunyt vagy lemond, az elnöki hivatalt az alelnök veszi át.

2. § Amennyiben az alelnöki hivatal nincs betöltve, az elnök jelöl ki alelnököt, aki akkor veszi át hivatalát, ha a Kongresszus mindkét háza többségi szavazattal ezt megerősíti.

3. § Ha az elnök a Szenátus pro tempore elnökének és a Képviselőház elnökének írásos

nyilatkozatot juttat el arról, hogy hivatali jogkörét és kötelezettségeit nem tudja ellátni, ameddig ennek ellenkezőjéről írásos nyilatkozatot nem tesz, az elnöki jogokat és kötelezettségeket ügyvezető elnökként az alelnök látja el.

4. § Ha az alelnök vagy a végrehajtó szervek vezető tisztségviselőinek többsége, illetve más hasonló testület - melyről a Kongresszus a törvény útján rendelkezik - írásos nyilatkozatot juttat el a Szenátus pro tempore elnökéhez és a Képviselőház elnökéhez arról, hogy az elnök nem képes jogkörét és hivatali kötelezettségeit ellátni, az alelnök ügyvezető elnökként azonnal átveszi a hivatalt. Miután az elnök a Szenátus pro tempore elnökének és a képviselőház elnökének, eljuttatta írásos nyilatkozatát arról, hogy az őt hivatalában akadályozó tényezők elhárultak. Ismét átveszi jogkörét és hivatali kötelezettségeit, ha csak az alelnök és a végrehajtó szervek vezető tisztségviselőinek többsége, illetve más hasonló testület, amelyről a Kongresszus a törvény útján rendelkezik, négy napon belül nem juttatja el a Szenátus pro tempore elnökéhez és a Képviselőház elnökéhez írásos nyilatkozatát arról, hogy az elnök nem képes ellátni hivatalát. Ekkor a Kongresszus, ha nem ülésezik, 48 órán belül összeül, hogy megoldja a kérdést. A Kongresszusnak az utóbbi írásos nyilatkozat átvétele után 21 napon belül össze kell ülnie, illetve az összehívás után 21 napon belül mindkét ház kétharmados szavazati arányával döntenie kell; ha ez a döntés úgy szól, hogy az elnök nem képes hivatali jogkörét és kötelezettségeit ellátni, ügyvezető elnökként az alelnök veszi át a hivatalt; máskülönben az elnök ismét átveszi hivatali jogkörét és kötelezettségeit. 1971 1. § Az Egyesült Államok 18 éves vagy annál idősebb állampolgárainak szavazati jogát sem az Egyesült Államok, sem annak egyik állama nem vonhatja, meg vagy korlátozhatja életkorra való hivatkozással.

2. § Ezt a cikkelyt a Kongresszus törvényalkotás útján fogja érvényre juttatni.

1992 A szenátorok és képviselők fizetését szabályozó törvények csak a következő választási ciklus után léphetnek életbe

Friss hírek

Alkotmány kiegészítés - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:28:40 GMT

A polgárháború végén a déli államokat katonai területekre osztották. A polgárháború utáni új alkotmányos rendet három alkotmány-kiegészítésben fogalmazták meg. Az alkotmány-kiegészítések szövetségi szinten rögzítették a feketék társadalmi és politikai státuszát. 1865-ben ratifikálták a 13. alkotmány-kiegészítést. Az alkotmány-kiegészítés eltörölte a rabszolgaság intézményét s megszüntette a faji megkülönböztetés jogi alapját. A déli államok ugyanakkor un. fekete kódexekben szabályozták az újonnan felszabadítottak státuszát. Megfosztották őket számos, a fehéreket megillető jogoktól. Ilyen a tulajdon birtoklása, a fehérek pereiben való tanúskodás, szerződéskötés, utazás, gyülekezési jog, szólásszabadság. Az új polgárjogi törvény az Egyesült Államok minden állampolgárának azonos jogokat adott, a szerződések megkötését, perképességet, tanúskodást, az örökjogot, a tulajdon átruházását és birtoklását illetően. Az alkotmány-kiegészítés forradalmi változásokat idézett elő a föderalista rendszerben. Az államok viszonylatában három korlátozó intézkedést fogalmazott meg. Az alkotmány-kiegészítés körüli viták másik központi kérdését a jogszerű eljárás jelentette, mivel a jogszerű eljárás nélkül nem korlátozható az állampolgárok életéhez, szabadságához és tulajdonához való jog.

Friss hírek

Az elnök - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:27:45 GMT

Az elnök az Egyesült Államok szárazföldi haderejének és hajóhadának és az egyes államok milíciájának főparancsnoka, amikor az utóbbiakat az Egyesült Államok tényleges szolgálatában alkalmazzák; írásban felkérheti a végrehajtó hatalom egyes ágainak vezető tisztségviselőit,véleményük megadására az adott hivatallal kapcsolatos bármilyen kötelesség vonatkozásában és, a közjogi felelősségre vonás esetét kivéve, joga van az Egyesült Államok ellen elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére és a kegyelmezésre. Az elnöknek joga van a Szenátus tanácsa és hozzájárulása alapján nemzetközi szerződések kötésére, feltéve, ha a jelenlevő szenátorok kétharmada ahhoz hozzájárul. kijelöli a Szenátus tanácsa és hozzájárulása alapján a nagyköveteket, követeket, konzulokat, legfelsőbb bírósági bírákat és az Egyesült Államok más olyan tisztviselőit nevezi ki.

Friss hírek

szenátus - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:27:18 GMT

A Szenátus és a Képviselőház egyetértését igénylő minden rendeletet, határozatot vagy szavazatot (kivéve az elnapolás kérdését) az Egyesült Államok elnöke elé kell terjeszteni; mielőtt az hatályba lép az elnöknek jóvá kell hagynia, illetőleg, amennyiben azt nem hagyja jóvá, a Szenátus és a Képviselőház kétharmada törvényerőre emelheti a törvényjavaslatokkal kapcsolatos szabályozások és korlátozások szerint.

Friss hírek

A ház - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:26:57 GMT

Kongresszus ama Házának, mely a törvényjavaslatot kezdeményezte; e Ház az ellenvetéseket részletesen feltünteti naplójában és hozzálát a törvényjavaslat újbóli tárgyalásához. Amennyiben az új tárgyalás után a Ház kétharmada elfogadja a törvényjavaslatot, azt az ellenvetésekkel együtt a Kongresszus másik Házának kell megküldeni, amely azt hasonló módon új tárgyalás alá veszi; ez utóbbi Ház tagjainak kétharmada által történt elfogadás esetén az törvényerőre emelkedik. Minden ilyen esetben azonban a Kongresszus mindkét Házában igennel vagy nemmel kell szavazni és a törvényjavaslat mellett és ellen szavazó személyek nevét a két Ház naplójában fel, kell tüntetni. Amennyiben valamely törvényjavaslatot az elnök az eléje terjesztéstől számított 10 napon belül (vasárnap kivételével) nem küldi vissza, az ugyanolyan módon törvényerőre emelkedik, mintha aláírta volna, kivéve, ha a Kongresszus elnapolása miatt a visszaküldés nem lehetséges, mely esetben az nem emelkedik törvényerőre.

Friss hírek

szenátus - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:26:18 GMT

A Szenátus elnöke a Szenátus és a Képviselőház ezt a jegyzéket aláírják és hitelesítik, s azt lepecsételve az Egyesült Államok kormányának jelenlétében felnyitja a tanúsítványokat és az azokban foglalt szavazatokat megszámlálják. A legtöbb szavazatot kapott személy az elnök, ha ez a szám a kijelölt összes elektorok többségét jelenti; amennyiben egynél több személy élvez ilyen többséget és egyforma számú szavazattal, rendelkeznek, a Képviselőház az egyik ilyen személyt szavazás útján haladéktalanul elnökké választja; ha ilyen személynek nincs többsége, a Képviselőház hasonló módon választja meg az elnököt a jegyzékben szereplő öt legmagasabb szavazatot nyert személy közül. Az elnök megválasztása alkalmával a szavazatokat államonként kell számításba venni s az egyes államok képviselete egy szavazattal bír; a jelen rendelkezés szempontjából a határozatképességnek az államok kétharmadát képviselő tagokat kell tekinteni; a választáshoz valamennyi állam többsége szükséges. Minden esetben az elnök megválasztása után a legtöbb elektori szavazatot elnyert

személy az alelnök.

Friss hírek

végrehajtó hatalom - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:25:39 GMT

A végrehajtó hatalom az Amerikai Egyesült Államok elnökét illeti. Hivatalát négy éven átviseli; az ugyanilyen időtartamra választott alelnökkel együtt az elnököt az alábbi módon kell megválasztani: Minden tagállam a törvényhozó testülete által előírt módon annyi elektort jelöl ki, amennyi megfelel az állam által a Kongresszusba küldendő szenátorok és képviselők összes számának: Szenátort, képviselőt, valamint az Egyesült Államok joghatósága alá tartozó bizalmi vagy Hasznot, hajtó hivatalt, betöltő személyt nem lehet elektorként kijelölni.

Az elektorok saját államaikban összeülnek, és két személyre szavaznak, akik közül legalább az egyik nem annak az államnak a lakosa, melynek lakosai az elektorok. Jegyzéket készítenek minden olyan személyről, akire szavazatokat adtak le és feltüntetik az egyesekre leadott szavazatok számát; székhelyére a Szenátus elnökéhez juttatják el.

Friss hírek

piladelphia - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:24:58 GMT

1787. szeptember 7-én az Alkotmányt befejezték Philadelphiában. A záróbeszédet Benjámin Franklin tartotta. Egyhangú jóváhagyást kért, holott már eldöntötték, hogy az Alkotmány életbelépéséhez elég lesz kilenc állam támogatása.

Miután több államban heves vitákat váltott ki a javaslat, az 1788. június 21-i jóváhagyással elérték a kilences határt. Amint erről értesült, a Kongresszus megkezdte az előkészületeket az Alkotmány bevezetésére és 1789. március 4-én megkezdte a munkáját az első kormány, amely az Alkotmány alapján működött. Erős kétkamarás törvényhozás, Képviselőházzal és Szenátussal. A törvényhozás által választott végrehajtó elnök. Bírói testület életre szóló mandátummal, gyenge hatalommal. A nemzeti törvényhozás vétójoggal rendelkezne az államok szintjén meghozott törvényekkel szemben. A kisebb államok e helyett a New Jersey-tervet támogatták, amely az államoknak egyenlő jogokat adott volna.

Friss hírek

3. cikkely - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:24:28 GMT

Az alkotmány harmadik cikkelye rendelkezett a bírói hatalomról, az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságáról, melyet elsőfokú és fellebbezési hatáskörrel ruháztak fel. A bírósági törvény megerősítette a kongresszusnak azt a jogát, hogy ellenőrzést gyakoroljon az alacsonyabb szintű szövetségi bíróságok felett. Az alkotmányt és a szövetségi törvényeket érintő ügyekben a szövetségi bíróságok felülvizsgálhatják az államok bíróságainak a döntéseit is. Az alkotmány a Konföderációs Cikkelyek átalakított, megújított variánsa.. Ami a cikkelyekben megjelent hibaként azt az alkotmány sikeresen kijavította, az Egyesült Államok Kongresszusának kezében nem volt megfelelő hatalom a törvények betartatására. 1787. február 17-ére Kongresszusi gyűlés lett volna, ami csúszott, de végül 12 állam részvételével májusában a Kongresszus összeült, hogy a Cikkelyeken változtasson. A végső megoldás a dokumentum újraértelmezése lett. Ez a dokumentum már ténylegesen az alkotmány volt. 1787. szeptember 17-én a dokumentum elkészült, ami 1789. március 4-én érvénybe lépett, miután már a szükséges 13-ból 9 állam aláírta. Bár a 16. cikkely nem ezt az eljárást írta elő, a Kongresszus elküldte a javaslatot az államoknak és meghatározta a képviseleti elveket.

Friss hírek

szokásjog - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:24:00 GMT

Az Egyesült Államok alkotmányában, a felvilágosodás korában a 18. századi eszmeisége nyert megfogalmazást. A kormányzati hatalmat nem felülről, hanem a kormányzottak egyetértéséből eredeztette az alkotmány. Az Egyesült Államok alkotmánya a legrégebbi hatályban lévő chartális alkotmány. Kontinuitása azzal indokolható, hogy rendelkezései általános formában nyertek megfogalmazást.

Az új alkotmány értelmében 1789-ben tartották meg az első választásokat. Az első választásokat a föderalisták nyerték George Washington vezetésével. Az egykori tábornokot egyhangúan elnökké választották. Az amerikaiak a comonn-law jogok biztosítása céljából harcoltak a függetlenségükért. A szokásjogi joggyakorlat fokozatosan a republikánus elvek irányába fejlődött. Az amerikai függetlenségi harc jelentős változásokat eredményezett az egykori gyarmati társadalomban. A rabszolgaság intézménye az északi államokban eltűnő félben volt. A déli ültetvénytulajdonost nem érintették a liberális eszmék. Az amerikaiaknak a függetlenségi háborút követő évtizedekben nem volt egységes koncepciójuk az indián őslakosságot illetően sem. Az indiánok az Egyesült Államokon belül autonóm politikai egységet képeztek. A függetlenségi háború a nők társadalmi szerepét ill. a gazdasági jelentőségét is megváltoztatta. Az amerikai birodalom a felvilágosodás eszmerendszerét ültette át a politikai életbe. Ennek egyik eredménye a szabad vallásgyakorlás joga.

Friss hírek

szenátus - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:23:25 GMT

Miután az elnök a Szenátus pro tempore elnökének és a Képviselőház elnökének eljuttatta írásos nyilatkozatát arról, hogy az őt hivatalában akadályozó tényezők elhárultak, ismét átveszi jogkörét és hivatali kötelezettségeit. Ha csak az alelnök és a végrehajtó szervek vezető tisztségviselőinek többsége, illetve más hasonló testület, amelyről a Kongresszus a törvény útján rendelkezik, négy napon belül nem juttatja el a Szenátus pro tempore elnökéhez és a Képviselőház elnökéhez írásos nyilatkozatát arról, hogy az elnök nem képes ellátni hivatalát. Ekkor a Kongresszus, ha nem ülésezik, 48 órán belül összeül, hogy megoldja a kérdést. A Kongresszusnak az utóbbi írásos nyilatkozat átvétele után 21 napon belül össze kell ülnie, illetve az összehívás után 21 napon belül mindkét ház kétharmados szavazati arányával döntenie kell; ha ez a döntés úgy szól, hogy az elnök nem képes hivatali jogkörét és kötelezettségeit ellátni, ügyvezető elnökként az alelnök veszi át a hivatalt; máskülönben az elnök ismét átveszi hivatali jogkörét és kötelezettségeit.

Az alkotmányt az államoknak magukra kötelezően kellett elismerniük, az új kormányzat elismeréséhez pedig 9 állam ratifikálása szükségeltetett. A bill of rights az államok, és az egyének jogait védte, a szövetségi kormányzat esetleges hatalmi visszaélésével szemben. Az első alkotmány-kiegészítés garantálta a szólás, a sajtó és a gyülekezés jogát. A következő három kiegészítő rendelkezés biztosította a szabad fegyverviselést, védte a magánszemélyek otthonát a katonák beszállásolásával szemben. Az ötödik és az azt követő alkotmány-kiegészítések nevesítették a jogszerű eljárás garanciáit.

Friss hírek

Kongresszus - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:22:50 GMT

A Kongresszus, ha a két Ház kétharmada szükségesnek találja, kiegészítéseket terjeszt elő. A jelen alkotmányhoz, illetve az összes államok kétharmada törvényhozó testületeinek kérelmére a kiegészítések előterjesztése céljából tanácskozást hív össze. Amely módosítások mindkét esetben minden tekintetben a jelen alkotmány hatályos részét képezik, amennyiben azokat az államok háromnegyed részének törvényhozó testülete illetve az államok háromnegyed részének gyűlése megerősítette aszerint, hogy a Kongresszus a megerősítésnek melyik módját javasolta; mindamellett az 1808. év előtt elhatározott kiegészítés semmilyen tekintetben nem érintheti az I. cikk 4. § 1. és 4. bekezdéseit; továbbá egy államot sem lehet annak hozzájárulása nélkül a szenátusi egyenlő szavazati jogától megfosztani

A jelen alkotmány elfogadása előtt fennálló tartozások és kötelezettségek a jelen alkotmány

értelmében az Egyesült Államokkal szemben ugyanolyan joghatállyal bírnak, mint a Konföderáció tekintetében. A jelen alkotmány s annak értelmében alkotott törvények, valamint az Egyesült Államok meghatározása alapján létrejött és létrejövő nemzetközi szerződések az ország legfőbb törvényei; e törvények kötelezőek minden államban minden bíró számára tekintet nélkül az egyes államok alkotmányában vagy törvényeiben foglalt ellenkező rendelkezésekre. A fent említett szenátorokat és képviselőket, az egyes állami törvényhozó testületek tagjait, az Egyesült Államok és az egyes államok igazgatási és igazságszolgáltatási tisztviselőit eskü vagy fogadalom kötelezi a jelen alkotmány tiszteletben tartására; nem lehet vallási hovatartozást megkövetelni az Egyesült Államok joghatósága alá tartozó hivatali tisztség vagy megbízás betöltésével kapcsolatban. Ha az alelnök vagy a végrehajtó szervek vezető tisztségviselőinek többsége, illetve más hasonló testület - melyről a Kongresszus a törvény útján rendelkezik - írásos nyilatkozatot juttat el a Szenátus pro tempore elnökéhez és a Képviselőház elnökéhez arról, hogy az elnök nem képes jogkörét és hivatali kötelezettségeit ellátni, az alelnök ügyvezető elnökként azonnal átveszi a hivatalt.

Friss hírek

usa alkotmánya - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:22:19 GMT

New York állam képviselője 1787 tavaszára újabb tanácskozást hívott össze Philadelphia-bá. A tanácskozás célja, hogy újjá szervezzék a központi kormányzatot. Az új alkotmány meghatározta a nemzeti kormány hatáskörét, szabályozta az államok és egyének jogainak védelmét, nevesítette az amerikai nép alapvető szabadságjogait. Az államok nem voltak jogosultak az új alkotmány értelmében papírpénzt kibocsátani. Az alkotmány feljogosította a kormányzatot a határok védelmére, a felkelések letörésére, az adósságállomány kezelésére és a kereskedelmi érdekek támogatására. Az alkotmány az államok szuverenitását törvényhozó szervként korlátozta. A kongresszust illette meg a jogalkotás, az elnököt a végrehajtás, a bíróságokat a jog értelmezésének a joga. Az alkotmány a fékek és egyensúlyok elvét valósította meg. Az elnök által megkötött nemzetközi szerződésekhez ill. a kinevezéshez a kongresszus jóváhagyása is szükségeltetett. A hatalommegosztás elve az alkotmány által létrehozott szövetségi, föderális rendszerben is érvényesült. Ilyen például a hatáskörök megosztása, az államok és az unió között. Az alkotmányozás során a képviselet is a vita tárgyát képezte. A jelentősebb államok a népesség szerinti képviselet mellett foglaltak állást. A szenátusban pedig az államonkénti képviselet elve valósult meg. A szövetségi bírákat élethosszig ill. jó magaviseletükig nevezték ki. Az elnököt közvetett módon, elektorok útján választották.

Friss hírek

A városok - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:21:49 GMT

A városok legfontosabb funkciója a kereskedelem szabályozása volt. A déli gyarmatokon a szétszórt településformákból következően a város helyett a county gyakorolta a helyi hatalmi jogosítványokat. A gazdasági növekedés következtében létrejött jogi formalizmus jogképzett személyeket igényelt.

Friss hírek

Bírósági rendszer - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:21:27 GMT

A bírósági rendszer harmadik és legjelentősebb szintjét a helyi bíróságok képezték. A függetlenségi háborúig a helyi bíróságok ítélkezési gyakorlatában változások figyelhetőek meg. A jogesetek lényei elemeinek nagyobb volt a jelentőségük a szigorú szóbeli formuláknál. A gyarmatokról az anyaországhoz lehetett fellebbezni. A fellebbezéseket az államtanácsként működő privy council bizottsága bírálta el. A telepesek jogi hagyományát a törvényhozó testületek fejlesztették tovább. A kolonális korszak kezdetén a törvényhozó gyűlések a kormányzónak alárendelt tanácsadó szervként működtek. A közügyek intézésének alsó szintjét a városok képviselőtestületei alkották.

Friss hírek

igazságszolgáltatás - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:16:33 GMT

Az igazságszolgáltatás kezdetben azonos volt a közügyek gyakorlásával. A kolónia vezetői ugyanazok voltak, akik a törvényeket hozták, a végrehajtó hatalmat gyakorolták, és a jogvitákat eltörölték. Minden gyarmat létrehozta a saját maga bírósági rendszerét, amelynek csúcsán a gyarmati törvényhozó szerv állt. A bíróságok összetétele különböző volt. A felső bíróságok elsősorban polgári ügyekben ítélkeztek és belefolytak politikai nézetkülönbségekbe is.

A felvilágosodás hatása - friss hírek

imacsoport — Thu, 04 Oct 2012 20:13:28 GMT

A 18. századra a felvilágosodás hatása, a természetfeletti jog, racionális formát öltöttek. A függetlenségi nyilatkozat elméleti háttérként szolgált az alkotmánynak. A kolonális jog fejlődésében meghatározó szerep jutott a folk-law-nak, azaz a telepesek magukkal hozott jogszokásainak. A királyi alapítólevél helyett a Kálvin gyülekezeti elv érvényre jutott és ez meghatározta az érvényes normákat, amit 1636-ban kódexekben is rögzítettek. A kódex jogok aktusát is alkalmazta. Az erkölcsi rend jogi védelme függött az egyházi bíróságok működésétől is. Az erkölcsi rendet érintő ügyekben, mint pl. a házasság, a válás, a házasságtörés, egyházi bíróságok ítélkeztek.